mint megannyi kóbor rejtelem, úgy tűnik elém most annyi gond és vágy, annyi óhajtott képzelet. szeretném ha felnyílna most az ég, csak addig, míg átrepülnék
sóhaj
egy mély sóhaj..
ennyit érek most.
egy őszinte, tiszta, mély sóhaj, ugyanakkor egy elfojtott sóhaj is vagyok
Hadd ajánljam egy kedves ismerősöm írását:"Titokzatosságom többet árul el rólam, mint gondolnám. Van, akinek nem áll be a szája, ötpercenként állapotfrissít, és úgy érzed, nyitott könyv az élete, a történet mégis a sorok között olvasható. Elárulom maga. Árulom magam.…
"A nyári délutánvázra téve visz a bringán.Darazsak fekszenek a fészerenrészegen.Ég a délutánúgy ölel, mint mag a csutkát.Megszűnik ezután, hogy ő meg énmásik lény."
"Remekbe készült, ovális tükörbennézi magát az antilop.Nyakában drágakő.Azt mondjuk rá, szép, mint egy faliszőnyeg.Azt mondjuk neki, te csak nézd magad,mi majd szülünk, születünk, meghalunk.Ilyesféléket susogunk neki,az őrületben élő antilopnak."Pilinszky János műve
"A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
A szeretet nem féltékeny, Nem kérkedik, nem gőgösködik,
Nem tapintatlan, nem keresi a magáét, Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
Nem örül a gonoszságnak, De együtt örül az…
csak úgy, mint a víz az ecsetes pohárban:sötét és zavaros.ami nem kerül a vászonra.néhány dolog ilyen.az életben sok minden.
ezek talán változtatnak dolgokon,de nem lényegünk.nem részünk.
az ecset a kezünkben.a vonalak, színek és formákmind mi vagyunk.
az ecsetet én…
riadtan mozdul a hőre a függönylibbenő hullám vágtató orkánutána nem marad más
hangol a radiátorbuggyan a víz magátólugye hogy más?
seb gyógyulhat de nem múlik a heghát ne vigéckedjhallod a prímást?
sarjad a búza kifut a hórahajtsd nyugovórajelenthet mást
adj bele…