egyszer

mint megannyi kóbor rejtelem, úgy tűnik elém most annyi gond és vágy, annyi óhajtott képzelet. szeretném ha felnyílna most az ég, csak addig, míg átrepülnék

sóhaj

egy mély sóhaj.. ennyit érek most. egy őszinte, tiszta, mély sóhaj, ugyanakkor egy elfojtott sóhaj is vagyok

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

latolgatás

állhatatos hittel állok az ég alatt és tekintek fel orion övére hideg az ég kékje-feketéje borzongva élek itt és nézem az eget végtelen

pécsi szál

"Még biztos te is látod, Amit én látomásos Költészetem útján Íme most eléd tárok." /Lovasi András/

nem létezik végső következtetés

2009.10.15. 19:46 tovatűnő

polcnyi csönd

jövőképem felkockázottan hever a polcon
percei elcsúsznak folyós szavaimon
álnok fénnyel hasított a homályba
beléfeszülten vált lágyból durvába
káoszból kifektetett képzelt románc
vibrált kusza rezonált felejtésnyi tánc
egy este angol keringő szép ruhában
de sportcipőben már esetlen utánzat
hiába lendít a mozdulat heve
ha a lépésnek nincs fényes tere
sötétben csak botladozó önkívület
lehajtott fejű kínos leplezet
tán frázisként ható erőltetett menet
mit szavaimmal összerendezgetek
nincsen felrémlett emlékezet
nincsenek kínzott elméletek
folyós szavaimon jövőm percei csúsznak
felkockázott hasábok a polcról elbúcsúznak


 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tovatuno.blog.hu/api/trackback/id/tr561452634

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása