mint megannyi kóbor rejtelem, úgy tűnik elém most annyi gond és vágy, annyi óhajtott képzelet. szeretném ha felnyílna most az ég, csak addig, míg átrepülnék
sóhaj
egy mély sóhaj..
ennyit érek most.
egy őszinte, tiszta, mély sóhaj, ugyanakkor egy elfojtott sóhaj is vagyok
mint gumilabdák, úgy pattognak szemeim mögött a szavak.. egy óriásnagy szappanbuborékennyi kéne csak nekünkbent mi kettenédes álom...s így írnánk táncbaa szerelmetaz örökkévalóság ünnepén fotó: bozsó márton bolyongás bolyongó mezőkön…