egyszer

mint megannyi kóbor rejtelem, úgy tűnik elém most annyi gond és vágy, annyi óhajtott képzelet. szeretném ha felnyílna most az ég, csak addig, míg átrepülnék

sóhaj

egy mély sóhaj.. ennyit érek most. egy őszinte, tiszta, mély sóhaj, ugyanakkor egy elfojtott sóhaj is vagyok

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

latolgatás

állhatatos hittel állok az ég alatt és tekintek fel orion övére hideg az ég kékje-feketéje borzongva élek itt és nézem az eget végtelen

pécsi szál

"Még biztos te is látod, Amit én látomásos Költészetem útján Íme most eléd tárok." /Lovasi András/

nem létezik végső következtetés

2009.11.09. 21:42 tovatűnő

hasadás

váltakozom, mint az évszakok
időről időre más vagyok
levelem hullatom
növesztem új lombom
fagyosan rezgő ágaim
homokban futó lábaim
vad vagyok
vagy igát húzó barom
ostoba állat
miben magot vet az alázat
passzív dühöngő
korlátokat nem tűrő
lángban égő szellem
bőrömet szétfeszítő jellem
kapkodó tűzvész
halk csenevész
indulattal kelő
behódolt figyelő
kaotikus elme
nincsen kegyelme
lázadó vérrel
alázkodó érvvel
regnáló tudat
mérleg az akarat
önismerő vád:
elfogyó korlát
világot szemlélő
önmagát csak kísérő
egy tomboló ember
hasztalan önfegyelme

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tovatuno.blog.hu/api/trackback/id/tr101513936

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása