pont beleillett a tenyerembe, mintha csak arra rendeltetett volna, hogy egyszer a kezemben tartsam s rácsodálkozzam a természet gyönyörűségére. egy kis élet a kezemben. nyugodt volt, nem ficánkolt. érezte, hogy közös sorsunk teljesül. akár egy szertartás, olyan volt. igazán.
nem létezik végső következtetés
2010.04.14. 20:43
béka
Címkék: beka
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://tovatuno.blog.hu/api/trackback/id/tr841923784
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.