lágy folyam űz a hájba
félve csúszol, de nem kiabálva
ölben dajkál a ráklé
eszed s pénzed is másé
hiába futnál septibe'
a természet lágy ölibe
kezed lecsúszik a vállról
mire fejed hajtottad vón'
angyalhajad kitéped
elhasználódik a lélek
az életbe belekopik
a szívedet teleköpik
s te állsz megkötözve
nem vagy lenyűgözve
csak nézed a hajad
ahogy az ujjadra ragad
lágyan csúszol bele a sárba
halkan, nem drámázva
kicsapódik a hideg zsír
barátod bőre, hája kinyír
míg rátalálsz a magányra
a legeslegjobb barátra
nem létezik végső következtetés
2010.09.20. 18:55
választás
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://tovatuno.blog.hu/api/trackback/id/tr602310587
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.