egyszer

mint megannyi kóbor rejtelem, úgy tűnik elém most annyi gond és vágy, annyi óhajtott képzelet. szeretném ha felnyílna most az ég, csak addig, míg átrepülnék

sóhaj

egy mély sóhaj.. ennyit érek most. egy őszinte, tiszta, mély sóhaj, ugyanakkor egy elfojtott sóhaj is vagyok

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

latolgatás

állhatatos hittel állok az ég alatt és tekintek fel orion övére hideg az ég kékje-feketéje borzongva élek itt és nézem az eget végtelen

pécsi szál

"Még biztos te is látod, Amit én látomásos Költészetem útján Íme most eléd tárok." /Lovasi András/

nem létezik végső következtetés

2011.05.24. 07:55 tovatűnő

reggeli Nap

reggel van.
kávé tejjel, terasz. a látvány leköt. lassú szellő suhan végig a lábamon.
szervusz (mondom). a város álmosan visszaint, csak úgy flegmán, félvállról.
s én csak nézem, nézem őt.
idefent még csendes minden, de az ébredők morajlása egyre hallhatóbb.
s én csak élvezem, csak úgy, egyszerűen élvezem ezt az oly rég várt nyugalmat.
mélyen beszívom a levegőt. édes. van benne bodza és valami üde és friss.

másik pohár, benne bodzaszörp (hamár). nézem, nézem. nem bírok betelni vele. csoda. (mosoly.)

a Nap fénye végigpöndörödik az arcomon, majd a nyakamba harap (aú). nem fájt, inkább csak reflex. csiklandozott. szeretem ezt a kedves, reggeli Napot.
 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tovatuno.blog.hu/api/trackback/id/tr502928045

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása