az ég alján rózsaszín tejszínhab-csokor.
haraphatóan tömör, de légiesen könnyed
egy-egy magasabb fa lombja kanálként merül el benne
s most én egy lágy kecses mozdulatsorral
felmászok a legmagasabb fa legmagasabb ágára
csak hogy épp az ujjam hegyével elérjem,
épp csak megérintsem ezt az édesen sűrű habot.
apa énekli az egyik habdomb tetején:
"jaj de jó a habos sütemény"
én is ott akarok ülni mellette, vele.
