egyszer

mint megannyi kóbor rejtelem, úgy tűnik elém most annyi gond és vágy, annyi óhajtott képzelet. szeretném ha felnyílna most az ég, csak addig, míg átrepülnék

sóhaj

egy mély sóhaj.. ennyit érek most. egy őszinte, tiszta, mély sóhaj, ugyanakkor egy elfojtott sóhaj is vagyok

Naptár

december 2009
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív > >> 
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

latolgatás

állhatatos hittel állok az ég alatt és tekintek fel orion övére hideg az ég kékje-feketéje borzongva élek itt és nézem az eget végtelen

pécsi szál

"Még biztos te is látod, Amit én látomásos Költészetem útján Íme most eléd tárok." /Lovasi András/

nem létezik végső következtetés

2009.12.14. 18:07 tovatűnő

tél

 jön a télfélősen fekszik a déra járdánleple az útnakfehér lepedőbársonyos terítő jön a télfehér szemével belém pillantszerelmes hópelyheket hullat apró szemcsékfehér leplecskéktél!fedd be a világotfedd be a mocskos világotmint egy új özönvízúgy…

Szólj hozzá!

2009.12.01. 21:40 tovatűnő

nézz

tágra nyílt a szemem: ugyanaz a pupillará-rácsukódik egy feketébb szempillatükrében ugyanaz a szivárvány derengugyanaz a kék szín keverve lengmost is ugyanúgy nézek rádugyanúgy, mint az elejénszemem félve várhogy miként nézel majd feléma tekinteted súgmost is ugyanúgya…

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása