latolgatás

úgy kell a szó, mint falat kenyérs koldulom szavadúgy add nekem sóhajodhogy ne várjak többé holnapot.csak örök aznapot reméljek s csapj combomra,mint játékos gyerek.s a tavaszi fáradtságom alól kilógószóvégeket csípjük le mindalmapiros szavaim csendéletében nem…

a délelőtt ölébe ültemaz égen semmi sem ragyogsötétség köde körülöttemörök menekülő vagyokfolyton útra kelekugyanabból az ágybólszámban gyógyszer lebegfélve a fájdalomtólszememmel a világba lyukat fúrtamde az arcokat kerüliaz idegen, kinek bőrébe bújtama forró…

szavaid tengersójafürdővizembe szórvapórusaimba oldódvapezsegve válaszolnafel nem tett kérdésrereflektálva egy érzésrea víz alá buknékszappant nyelnékbugyborékolnéks szó-buborékkénttükörre tapadnaa minden. maradnaszappan ízű hétfőpárásan izzó légcsőneszek…