beteges láttamot köp az ég a hegy tövébe
ahol belemászik lábával a vízbe
tőle balra betonkockák gurulnak
neki a kis piros vonatnak
az utasok kihullnak a zöldre
vagy a sárga repce földre
apró vérfolt a tájban csábít
minden vérfolyást kiszámít
percre tudja mikor sikítson
éleset pengevágó forró hangon
csúnya házak ágyneműjébe foly
virágmintára pecsétet nyom
dagadt gyerekek kenik szét
a fehér falon mosolyogva, nézd
