egyszer

mint megannyi kóbor rejtelem, úgy tűnik elém most annyi gond és vágy, annyi óhajtott képzelet. szeretném ha felnyílna most az ég, csak addig, míg átrepülnék

sóhaj

egy mély sóhaj.. ennyit érek most. egy őszinte, tiszta, mély sóhaj, ugyanakkor egy elfojtott sóhaj is vagyok

Naptár

november 2010
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív > >> 
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

latolgatás

állhatatos hittel állok az ég alatt és tekintek fel orion övére hideg az ég kékje-feketéje borzongva élek itt és nézem az eget végtelen

pécsi szál

"Még biztos te is látod, Amit én látomásos Költészetem útján Íme most eléd tárok." /Lovasi András/

nem létezik végső következtetés

2010.11.23. 18:02 tovatűnő

"szemem inkább piszkosszürke, mint kék, de azért megjárja."

változatlanul fekvés-várás hóban, fehéren, révedőn. a képet rontja egy csacsogó lány. természetes szőke (festék). virágos gumicsizma (!) a lábán, ipari hulladék. nem fontos, hogy halványpiros vagy rózsaszín az amúgy is csúnya lábbeli, de erről ő mit sem tud. csak…

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása