egyszer

mint megannyi kóbor rejtelem, úgy tűnik elém most annyi gond és vágy, annyi óhajtott képzelet. szeretném ha felnyílna most az ég, csak addig, míg átrepülnék

sóhaj

egy mély sóhaj.. ennyit érek most. egy őszinte, tiszta, mély sóhaj, ugyanakkor egy elfojtott sóhaj is vagyok

Naptár

november 2009
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív > >> 
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30

latolgatás

állhatatos hittel állok az ég alatt és tekintek fel orion övére hideg az ég kékje-feketéje borzongva élek itt és nézem az eget végtelen

pécsi szál

"Még biztos te is látod, Amit én látomásos Költészetem útján Íme most eléd tárok." /Lovasi András/

nem létezik végső következtetés

2009.11.09. 21:42 tovatűnő

hasadás

váltakozom, mint az évszakokidőről időre más vagyoklevelem hullatomnövesztem új lombomfagyosan rezgő ágaimhomokban futó lábaimvad vagyokvagy igát húzó baromostoba állatmiben magot vet az alázatpasszív dühöngőkorlátokat nem tűrőlángban égő szellembőrömet szétfeszítő…

Szólj hozzá!

2009.11.07. 20:17 tovatűnő

abstractio

megfonnyadt az idő a zsebembena nadrágot ledobom az ágyraaz ablakhoz lépekcombomon libabőrleülök a székrea lámpát feltoll a kezembepapír előírás, rajzdilemmaasztalszélrenyikorog a fapadló a talpam alattujjam végigfut a naptáronnehéz az alkunehéz az időkedvetlen képek a…

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása