megjött, bekopogott.
leültettem az asztalhoz, előkerült egy üveg méz s egy üveg jobb bor.
macskák doromboltak körülöttünk.
kendőt tekertem a nyakam köré, rámhunyorított.
én vissza. hadd higgye.
a szemébe néztem; arany és bézs.
a lemezlejátszó pattogott.
enyém vagy. tiéd vagyok.
nem létezik végső következtetés
2011.09.20. 17:23
ősz
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://tovatuno.blog.hu/api/trackback/id/tr633241355
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.