mint megannyi kóbor rejtelem, úgy tűnik elém most annyi gond és vágy, annyi óhajtott képzelet. szeretném ha felnyílna most az ég, csak addig, míg átrepülnék
sóhaj
egy mély sóhaj..
ennyit érek most.
egy őszinte, tiszta, mély sóhaj, ugyanakkor egy elfojtott sóhaj is vagyok
ˇHiszen jó volt magamban, Magamért és magammal élni, De ezt a boldogságot Olyan jó volna fölcserélni. Valami furcsa kékkel, Egy ősi s csak holnap jött mával, Valami kidacolt, nagy, Kínra-hajló romantikával. Óh, vágyni hogy…
mikor a bürokrácia rétestészta módra nyújtja idegeidet ha el-elszakad kifolyik rajta a meggylé az olajos adrenalin a felszínén lebeg a húsleves ihlette foltok bekebelezik egymást egymás után foszlanak szerteszét a tervek az idő kerekén megakad posztmodern képpé halványul az…
nyirkos és párásbőrödön sárgáshomlokgyöngy derengfájó pillákon kerengmállik az észvéle mit érsz?kertedbe lépüdvözít, igé-zmúltat idézfejedet hajtsd lekérdezd, hogy ért-ebánatod gyógyítniszívedet kinyitniúgy mondd, hogy fájjona csontodig lásson
mikor fejedre zúgna az atyai reggelia kérdést olajos lángosként fejedhez szegiszemed ága mind vörösnem sajtos, csak tej-fölös~~leges-legeslegjobb érveda jövődet odaégted. két napig ázott a szennyes a lavoárbana víz és a sár nem voltak jó arányban füledbe mélyül a…
belül nincsen napsütésbelül korom feket ésíze is csak keser-édfaggyú-szárnyú horizontmagából langyos nyirkot ontmind, ki kapott már pofontbelül vad kapkodásütés és ütve kopásnincs ünneplés, bornyitása bornyitó az agyba léket ásbelül néha józsefa.néha meg csak úgy…
fehér kis szőrgolyósimogatni volna jómegtámasztotta lábamatdoromb-ol-daladölembe tetted négy kis mancsodatszívembe folytad puha tappancsodathiába folytat-omladokhiányod fojtat,fulladoksós könnyeimbefúl ladikemlék és képutasaikföldbe tettük szívedet, májadatbár hallhatnám még…