egyszer

mint megannyi kóbor rejtelem, úgy tűnik elém most annyi gond és vágy, annyi óhajtott képzelet. szeretném ha felnyílna most az ég, csak addig, míg átrepülnék

sóhaj

egy mély sóhaj.. ennyit érek most. egy őszinte, tiszta, mély sóhaj, ugyanakkor egy elfojtott sóhaj is vagyok

latolgatás

állhatatos hittel állok az ég alatt és tekintek fel orion övére hideg az ég kékje-feketéje borzongva élek itt és nézem az eget végtelen

pécsi szál

"Még biztos te is látod, Amit én látomásos Költészetem útján Íme most eléd tárok." /Lovasi András/

nem létezik végső következtetés

2011.07.13. 16:37 tovatűnő

égrenéző

mily nyomós az érvs még sincs miértmessze vagy mostegyedül nehéz a partaz este tolvaj voltmert túl sokat akartnem tudom még mit kavarfel előttem a széls nem tudom az ég pazardelén szemem pontosan mit szemlélbájolót játszik a horizontképembe csap, úgy nevetlátszik rajta pontmost…

Szólj hozzá!

2011.07.13. 12:37 tovatűnő

rekken-ő

s ha járatos az ember...ugyan miben?én járatos vagyoktejfölben s kifliben.a falon kis sárkány csilingelint, lengmegdobálnak mind az angyalokugyan félve szakítok le egy csillagotde titokban beléharapoksóval hint a nyárkávét a múltból kortyolokenyhülnek a szavak és a savaknem hagynak…

Szólj hozzá!

2011.07.12. 17:28 tovatűnő

konyhában

mint egy kósza dallammi ismerősen csengúgy lopódzik halkanmégis tudod új és idegena füledbe szállaz estét még kibírodde a másnap utána homlokodra írodszíved ritmustalan dobbanmártogasd a szaftbaha a láng nagyobbra lobbannézd, hogy pirul pirosra

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása