mint megannyi kóbor rejtelem, úgy tűnik elém most annyi gond és vágy, annyi óhajtott képzelet. szeretném ha felnyílna most az ég, csak addig, míg átrepülnék
sóhaj
egy mély sóhaj..
ennyit érek most.
egy őszinte, tiszta, mély sóhaj, ugyanakkor egy elfojtott sóhaj is vagyok
rozsda és avar színek gőzölik fel a szívemet a bordó úgy kacsint, jó volna maradni odakint. a szívem telve színnel a dobbanása ívela nap újra lementa sziklák hűvösek lettek.ajkaid parázsként melegítenek fel,hogy jó volna benne égni els a boldog…