egyszer

mint megannyi kóbor rejtelem, úgy tűnik elém most annyi gond és vágy, annyi óhajtott képzelet. szeretném ha felnyílna most az ég, csak addig, míg átrepülnék

sóhaj

egy mély sóhaj.. ennyit érek most. egy őszinte, tiszta, mély sóhaj, ugyanakkor egy elfojtott sóhaj is vagyok

latolgatás

állhatatos hittel állok az ég alatt és tekintek fel orion övére hideg az ég kékje-feketéje borzongva élek itt és nézem az eget végtelen

pécsi szál

"Még biztos te is látod, Amit én látomásos Költészetem útján Íme most eléd tárok." /Lovasi András/

nem létezik végső következtetés

2011.11.13. 23:56 tovatűnő

édes alkony

 rozsda és avar színek gőzölik fel a szívemet a bordó úgy kacsint, jó volna maradni odakint. a szívem telve színnel a dobbanása ívela nap újra lementa sziklák hűvösek lettek.ajkaid parázsként melegítenek fel,hogy jó volna benne égni els a boldog…

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása