latolgatás

 az ég alján rózsaszín tejszínhab-csokor.haraphatóan tömör, de légiesen könnyedegy-egy magasabb fa lombja kanálként merül el bennes most én egy lágy kecses mozdulatsorralfelmászok a legmagasabb fa legmagasabb ágáracsak hogy épp az ujjam hegyével elérjem, épp csak…

"mikor csak úgy össze-vissza lóg a karom, és a szorongás úgy elővesz, Te majd kézen fogsz, és hazavezetsz..."

mit kéne tenni most, hogy a szél új irányt vet?színpadiasan a levegőbe szívnihogy az át nem aludt éjszakákba vesszekvagy egy gondolatnyi csönd? a napmeleg tekintet fókuszt vált hamars hogy a csillogás elviselhető legyenfélarcnyi napszemüveg mögé bújik fél, sandít,…

nyújtózom egy nagyot éncsak úgy félkönnyedéna takaró a lábam alattelernyed minden mozdulatsúgd bele a fülembe, hogy szeretszvisszasúgom és te kinevetsz.abba a nagy fába voltam eltemetves most olyan könnyen nézek vele szembeüres zsebű, énrégi jó kabátommégis jó nyúlni…

azt kérdezed, hogy ki tehet róla?pedig ismerjük a mondást már régótaa rossz büntetlenül nem maradhatés ki szelet vet, az vihart arats ki hazudik, az rosszabb a sánta kutyánáls az igaz ember mindig jobb az álnálha valaki mások ellen szándékosan rosszat teszne lepődjön meg, ha az…