latolgatás

oly meleg van, az idő mostohaúgy látszik, nem szűnik meg soha...

ma kaptam egy nagy ajándékot! és olyan boldog vagyok tőle. :) nem számítottam rá. az amúgy is jó kedvemet most csak exponenciálisan növeli. köszönöm, nagyon köszönöm. amint alkalmam nyílik rá, megmutatom. repesek. :)

pirosan villog a biciklilámpacsalogat a nyár, hív a tájbakis kosárban zöld huzat"lábam alá adj utat"finomra pürél a langymelegarcomba színez a naplement.kézbenkéz, mellkasrahátbágyadtan érem a csodátkis szalag derekamonkioldódik, ha akaromálmosan int a fekvő ég:szép…

gazellád vagyokgöndör lovacskádlépteim nagyokha futok hozzádkis őzikédsimul karodbanbőröd izéttartom a számbanállad ragadhomlokomhozszájam tapada nyakadhozillatod ragyogfényes parfüma tiéd vagyokti-ti-tá szün

"kint fák. csörgő szarkák ágaikon.s Őt csak nem hozza meg az alkonyat!kinyitom arcfesték-dobozomat.becsukom. aztán újra kinyitom." 

tizenegyezer méter magasankülső hőmérséklet mínusz 56 foka magasság rajtam ki nem fogott is veled, nekedképzeletben megszorítom a kezedott a földünk kék egénott, a világ tetejénahol a szívhangokcsak ránk várnakfelhőköves utcákazon szerelmesek járnakott fent a felhők:habok,…

élünk és virulunk. megvan mind a hét sátrunk.

"mért jácint a szíved, te szerencsétlen?repedt kályhádon macska ül,s az utókor majd szánva néz:ritmust lóbálsz az ajtókulcson.mért jácint a szíved, te szerencsétlen?fázol, éhes rongy vagy,lehet, hogy már guberálsz is?melyik múltból?mért jácint a szíved, te…

 "Maradék Távolod súlyának mázsás üllőjefekszik helyeden mellkasom űrjében.Hiányod helyébe nincs,  csak szakadéknem vagy itt nekem, csak a maradék."  

az éjszaka lába már rugdosde én még nem teszem le a fejemaz este emléke még sugdosvalamit, de én már nem értem mega szavak csendben maradnakhalványul a szobamég egy halk búgásnakhallik a morajaa körvonalak összefolynaka kutyavonyítás megszűnikrajzolok egy gyorsatbelőle egy sanzon…

mikor összeverődnek a barátoka SZITen cseverésztek velems kürtős kalácsra nyílik a szátokés a bénán csengő rímeketis szívetekbe zárjátoka zöld füvön heverészveszalont kortyolunk serényennéha a szökőkútra tekintvenagyot nevetünk egy viccenegy kapott pulóverben állokhogy…

csak mert "őzike típusú lány" vagyok :) 

 az ég alján rózsaszín tejszínhab-csokor.haraphatóan tömör, de légiesen könnyedegy-egy magasabb fa lombja kanálként merül el bennes most én egy lágy kecses mozdulatsorralfelmászok a legmagasabb fa legmagasabb ágáracsak hogy épp az ujjam hegyével elérjem, épp csak…

"mikor csak úgy össze-vissza lóg a karom, és a szorongás úgy elővesz, Te majd kézen fogsz, és hazavezetsz..."

mit kéne tenni most, hogy a szél új irányt vet?színpadiasan a levegőbe szívnihogy az át nem aludt éjszakákba vesszekvagy egy gondolatnyi csönd? a napmeleg tekintet fókuszt vált hamars hogy a csillogás elviselhető legyenfélarcnyi napszemüveg mögé bújik fél, sandít,…

nyújtózom egy nagyot éncsak úgy félkönnyedéna takaró a lábam alattelernyed minden mozdulatsúgd bele a fülembe, hogy szeretszvisszasúgom és te kinevetsz.abba a nagy fába voltam eltemetves most olyan könnyen nézek vele szembeüres zsebű, énrégi jó kabátommégis jó nyúlni…

azt kérdezed, hogy ki tehet róla?pedig ismerjük a mondást már régótaa rossz büntetlenül nem maradhatés ki szelet vet, az vihart arats ki hazudik, az rosszabb a sánta kutyánáls az igaz ember mindig jobb az álnálha valaki mások ellen szándékosan rosszat teszne lepődjön meg, ha az…

ginseng teámba mártlak. borba keverlek, hársba. félédes fehér. öblös üvegpohárba.